2014. szeptember 1., hétfő
Útinapló
Csapatépítő kirándulás és kajaktesztelés
a Szigetközben, indulás pénteken munka után. A bevásárlást és az első etapot
követően Cseszneki szerpentin pihenőjében ebédeltünk, igazítottunk egyet a
szerelvényen. Irány tovább...
Hála istennek inkább mindenki Győr felől jött, igyekeztek a nyaralni, strandolni vágyók a Balatonra.
A következő pihenőt a Hédervári kastély parkjában töltöttük, ez az épület egy csodás kastélyszálló sajnos most nem üzemel.
Egy ”reklám film” forgatásába
csöppentünk és bepillantást nyertünk az épület belső udvarára. Az épület
csodálata, az élmények magunkba szívása során elfelejtettünk képet készíteni J
Következő megálló a szállásunk
volt Dunasziget Családi Kalandok Házában. Mindenkinek csak ajánlani tudom a
szállást, nagyon rendes tiszta és otthonos, két egységes kis apartman, ezen
kívül sátorozásra is van lehetőség. A pénteki nap fennmaradó része sátorállítással,
pakolászással és a helyi csárda felkutatásával, majd némi vacsora elfogyasztásával
ért véget.
Szombat: A reggel készülődést követően irány a helyi kemping, ahol
kollégáim is szert tehettek egy vízi alkalmatosságra egy kenu személyében. Csodálatos volt a víz.
A kenu
megkaparintásáig kipakoltunk, majd vízre tettük Bigtunát.
Indulásra készen
A kiutalt kenu nem épp a
legfiatalabb versenyző volt a vízen, de a célnak megfelelt és hősiesen küzdött
a habokkal.
Vízen a csapat
A szigetköz csatornáin eveztünk
mérhetetlen nyugalomban, csendben, olyan gyönyörű volt és varázslatos, itt
heteket eltöltene az ember.
A táj, a víz mozgása (az áramlások), az evezés
és a folyóvízen haladás nagyon más, mint a Balatonon. Rengeteg lehetőség és
buktató, ami egy kajakból horgászót csak érhet.
Ez a folyóvízi kajakos peca nem egy egyszerű műfaj…
Ez a folyóvízi kajakos peca nem egy egyszerű műfaj…
Sajnos, mint ahogy már csütörtök
este kiderült, áradt a víz, ez a színén is látszott, sajnos nem volt éppen ideális
horgászáshoz.
A csatornákat bebarangolva haladtunk a kesze-kusza szigetközi ágak között. Volt olyanhely, ahol szinte zavaros sár folyt alattunk, volt olyan ahol kristály tiszta vízen haladhattunk.
Olyan tiszta volt a víz, hogy 1.5-2m mélyen is látni lehetett a növényzetet illetve az apró halak mozgását.
A csatornákat bebarangolva haladtunk a kesze-kusza szigetközi ágak között. Volt olyanhely, ahol szinte zavaros sár folyt alattunk, volt olyan ahol kristály tiszta vízen haladhattunk.
Olyan tiszta volt a víz, hogy 1.5-2m mélyen is látni lehetett a növényzetet illetve az apró halak mozgását.
A lefelé csorgások és pihenőink alkalmával
próbáltunk egy-egy rablást meghorgászni. Az időhiány ( nem akartuk a többieket
feltartani hiszen ők csak evezni jöttek), az áradás, valamint a nulla
helyismeretnek köszönhetően sajnos hal nélkül maradtunk.
Párom még a parti
pecával is megpróbálkozott J
Csapat tréning csoport képe
A kikötést követően meglátogattuk
az egyik zárást, és a mellette elhelyezett, a halak vándorlását segítő
hallépcsőt.
Az evezős csatornabejáróscsapatépítős
programot egy hídnál történt átemelés, majd ebéd (szendvicsmajszolás) és hűsítő
fürdőzés koronázta meg. A délután további részében meghatározó volt a
résztvevők részéről a fáradtság és kempingbe, majd az apartmanba részünkről a
sátorba való visszavágyódás.
A kiutalt kenu visszaszolgáltatása
után kollégáim, kajaktesztelésre adták a fejüket és kipróbálták Bigtunánkat. (Kétüléses
illetve egy ülésesé alakítva is.)
A száláson töltött pihenőt és
hidratációt követően ismét a Zátonyi csárda finom konyhája nyújtott menedéket a
megfáradt, éhes, szomjas evezősök számára. Úgy döntöttem, ha már egyszer halat
nem fogtunk legalább a vacsorám legyen az, úgyhogy a következőt rendeltem: Fogasszeletek kapros tejszínes
gombamártással és rizzsel és egy hideg gyöngyöző korsó sört. Minden
elismerésem a szakácsnak ez fenséges volt soha rosszabb napot.
Vasárnap: A nap lassan indult. Szendvicsgyártás, szedelőzködés, pakolás készülés a szállás elhagyására. A vasárnapot csak a horgászásnak szerettük volna áldozni, de az égiek közbe szóltak, pár csatorna meghorgászása után égzengésére lettünk figyelmesek a legrövidebb úton igyekeztünk visszajutni a kemping területére, hogy mihamarabb felpakolhassuk a kajakot és visszajuthassunk az apartmanhoz sátorért és cuccainkért.
Nem sokon múlt, összepakoltunk, sietve beszórtuk cuccainkat az autóba és leszakadt az ég.
Az út nagy tanulsága: teljesen idegen
vízen, áradáskor, tapasztalat és helyismeret nélkül nem sok eséllyel
indulhatunk a halak után. Bizony ki kell ismerni nemcsak az itteni halakat, helyeket,
hanem magát az evezés- lehorgonyzás technikáját is. Biztosan meglátogatjuk ezt
a nagy vizet több időt hagyva magunknak, de ha lehet, keresünk egy tapasztalt
környékbelit, aki segíti a halfogás élményével fokozni mind azt, amit most
kaptunk. J
Tapasztalatok a kajakkal kapcsolatban:
A Big Tuna (kétszemélyes kajak) rendkívül stabilan bírt mindkettőnket pedig nem vagyunk pehely súlycsoport :) Egyszer sem volt olyan érzésünk, hogy instabillá vált volna. Az evezés nem volt egyszerű, főleg a nagyon áramló részeknél, de ez inkább abból adódott, hogy nekem kellett volna elöl ülnöm, mert erősebben tudok evezni, mint Andi, így sokszor a nagy lökettől a kajak eleje elfordult. Horgásztunk belőle egyszerre ketten is, de hamar rájöttünk, hogy valakinek bizony irányítania is kell :D Legközelebb ha megyünk, akkor türelmesebben, több időt hagyva fogunk pecázni az biztos :)
Szigetköz! Visszatérünk!
Tapasztalatok a kajakkal kapcsolatban:
A Big Tuna (kétszemélyes kajak) rendkívül stabilan bírt mindkettőnket pedig nem vagyunk pehely súlycsoport :) Egyszer sem volt olyan érzésünk, hogy instabillá vált volna. Az evezés nem volt egyszerű, főleg a nagyon áramló részeknél, de ez inkább abból adódott, hogy nekem kellett volna elöl ülnöm, mert erősebben tudok evezni, mint Andi, így sokszor a nagy lökettől a kajak eleje elfordult. Horgásztunk belőle egyszerre ketten is, de hamar rájöttünk, hogy valakinek bizony irányítania is kell :D Legközelebb ha megyünk, akkor türelmesebben, több időt hagyva fogunk pecázni az biztos :)
2014. június 9., hétfő
Igazán kihasználtuk a hosszú hétvégét, mind három napon hajnalban keltünk, hogy még a nagy hőség előtt vízre szálljunk. Valószínűleg ez a hirtelen jött meleg a halakat is nagyon megviseli. Rafkós balin társaságot fogtunk ki, alig volt rablás, viszont ha volt is, hiába dobáltuk meg, a halak azonnal tovább álltak. A harmadik napon kimondott hajtást kellett végrehajtanunk, hogy valami a horogra akadjon. :)
A három nap képekben:
A legutóbbi bejegyzésben meglógott csuka most horogra akadt :)) 5, 2 kg
3 nap, három különböző hal. 1 süllő, 1 csuka és 1 balin. Soha rosszabbat :)
2014. május 14., szerda
Sajnos a hétvége nem kedvezett a kajakozásnak (ellenben a szörfösök nagyon élvezték), azért szombaton délután, mikor elcsendesedett a szél, és vasárnap délelőtt, még a vihar előtt is kimerészkedtünk kicsit a vízre. Szombaton a fűzfői strand környékén próbáltunk szerencsét, vasárnap pedig a tobruki vízre szállást követően Almádi felé "csurogtunk".
Kedves kolléganőm készített rólunk néhány fotót :)
2014. május 7., szerda
Május
1. avagy megkezdődik a ”vadász szezon”
Minden valamirevaló
pergető horgász ezt a napot remegve várta, hogy végre a ragadozó tilalmak
lejártával horgászbotot ragadhasson. E csodás naphoz köthető a csónakos tilalom
vége is.
Párommal romantikus
sétának álcázva már április 30-án felderítő útra indultunk, a Fűzfő környéki
partszakaszt kémlelve. Több helyütt küszívás jeleit találva dörzsöltem tenyerem,
holnap vége a tilalomnak.
Mint minden halfaj,
valahogy a küszök is előrébb járnak az idei évben, a sokszor június elején
bekövetkezett tömeges helyett, kisebb foltokban 3-5 méteres partszakaszokon
zajló részleges ívás figyeltünk meg. Több horgásztól is hallottam, hogy más
helyeken is ez történt. Előfordulhat, hogy júniusban nem is lesz? Addigra több
részletben „lezavarják” : )
Lassan indul a tilalom
utáni nap, nincs jó idő, kicsit szomorkás ámde szélcsendes idő van. Az ablakon
keresztül kémlelem az időjárást, vajon milyen idő van, milyen lehet a víz?
Hullámzik a Balaton? Hideg van? Az internet segítségével kutatom a környékbeli
webkamerák képeit… Megszületik a döntés. Megyünk, méghozzá kajakkal!
Készülődés közben egy jó fél óra múlva még a nap is ki-ki süt. Indulhatunk…
Indulásra készen |
A parton vagyunk, ideális
időjárás van, sehol egy hullám, a víztükör mint egy feszített tükrű medence, a
víz opálos. Imádlak Balaton! Hívogat víz, hányszor gondoltam erre a pillanatra
hideg zord téli estéken, na majd a tavasszal, majd a nyáron…
Tőlem 30- 40 méterre,
párom Andi is próbálkozik, kivár és a kellő pillanatban dob, harmadik dobásra ő
is egy szép halat akaszt.
Ezen a napon, ezen a
helyen, még egy szép balint sikerült horogra csalni.
A rablások alább
hagytak elnémult a hely, ”ezek továbbálltak” és elindultunk mi is ismét pár
száz métert haladtunk a partról megközelíthetetlen helyek felé. Csendben siklik
a kajak a vízen, suhan az ember. Fantasztikus érzés, mint egy lopakodó vadász, aki elindult
becserkészi a vadat. A víztükör meg –meg törik, ahogyan a kajak tova halad a tó felszínén.
A következő helyen a
nádfallal párhuzamosan vezettem a no name kanalat, amikor egy kis kaffantást
követően egy fatuskó súly nehezedett a csalira. Semmi mozgás, csak vontatom
magam felé a zsinórt. Nagy részét visszanyertem, a tuskó (4-5 kilós csuka) felém
úszott, elhaladt a kajak mellett a felszín alatt 10 centivel. Pár másodpercig
visított az orsóm féke, majd hirtelen fordulatot vett a hal, és páff kiakadt a
pofájából a horog. Ülök a kajakban, kezem - lábam remeg, azon tanakodok vajon
mit nem csináltam jól, de minek, elment, van ilyen, nem jól akadt…
2014. május 6., kedd
Még sosem örültem ennyire a május elsejének, mint most! Istenem hányszor gondoltam én erre a napra, amikor majd végre lehet kajakból horgászni, és nem csak kajakozás közben csorgatni a nyálam a jobbnál jobb leendő horgász helyekre! Párommal Lacival előző este azon viccelődtünk, hogy mekkora horgász ünnep ez, elképzeltük, ahogy a fanatikusok már startra készen állnak a horgász kikötőben brümmögő elektromos motorral várva a 00:00-át :D
No mi azért nem vittük ennyire túlzásba, reggel nehézkesen sikerült a felkelés, az idő sem volt tökéletes, a netről szippantottuk le az infókat merre milyen a víz, mire számíthatunk majd. Arra jutottunk, hogy induljunk csak el, úgysem tervezzük, hogy messze mennénk a strandtól és majd nagyon figyeljük az időt.
Kijöttünk a rutinból, kellett egy kis idő mire "felkajakoztuk" az autót :) . Annak viszont nagyon megörültünk, hogy kisütött a nap.
Leértünk a partra, és el nem tudom mondani milyen jó érzés volt megpillantani, hogy tükörsima a víz, meg sem moccan a felszíne és süt a nap ahogy csak bír. Partraszállás, indulás! :)
Remélem sosem fogom megszokni azt a csodajó érzést amikor kisiklok a vízre, hangtalanul, eggyé válva a természettel. Akkor nem nyomaszt semmi, nincsenek gondok, csak mi vagyunk meg a víz.
A távolban már láttuk, hogy kiértek az "éjféli fanatikusok" (lehet nem is túloztunk??? :D ) szépen sorban álltak a strand mellett a nádas szélén, szinte egymás szájában. Biztos pontyoznak. Párom kissé lemaradt tőlem, mint utólag kiderült meglátott valamit a vízen, odament , hogy megnézze. Az egyik csónakos odaszólt: -Hagyd bent légyszíves!- . Mikor odajön mondja, hogy egy nikecell darab lebegett a vízen, arra valami rákötve. Ekkor megfogadtuk, hogy bizony legközelebbre elmentjük a telefonunkba a halőr elérhetőségét, de biza mi nem nyúlunk hozzá, még a végén a mi szánkba akad csali nem a haléba :S Mindenkinek a képzeletére bízzuk, hogy mi lehetett a cucc végén...
Nem is kellett messze mennünk, látjuk ám, hogy szorgosan dolgoznak a balinok, szépségesen csobog a víz! Párom adja az instrukciókat, még sosem horgásztam balinra, rakjak fel kanalat, várjam meg a rablást és dobjam ugyanoda! Míg én felkínlódtam a csalimat a botomra, addigra ő már megfogta az első balinját! Láttátok volna azt az örömtől sugárzó arcot! :) Tavaly egyet sem fogtunk, egyszerűen nem jutottunk sosem partközelbe amikor lehetett volna fogni. Eljött az én időm, mondanom sem kell izgultam mint a rosseb, szinte remegett a kezem, úristen lehet hogy fogok egyet! :D Nem kellett soká várnom, pár dobás után éreztem, hogy valami böködi a kanalat ahogy húzom...egyet...kettőt...érzem ahogy rárabol és húzza húzza ÚRISTEN MEGFOGTAM!! :D:D Tekerem veszettül, közben Laci mondja tartsam feszesen, ne erőltessem, had fáradjon. Hát hogy a deblába ne tekerném, már csak ösztönösen is :D Felszínre bukkan jajjjjjj de szép halacska én fogtam :)) Jön a következő izgalmas mozzanat, ki kéne venni., nagy nehezen azért sikerül. Nehezen tudtam kiszedni a horgot, próbáltam finom lenni vele, hogy ne sértsem meg nagyon. Öröm, fénykép, öröm majd zsupsz vissza. Öröm. :) Mint aki Oscar díjat kapott...köszönöm a csali készítőnek köszönöm a Halgazdálkodásnak...köszönöm a Balatonnak, köszönöm a halnak aki megszülte az én balinomat...:D (Jójó tudom ikrából, de akkor is született :P)
Egyet még sikerült akasztanom, sokkal nagyobb lett volna, mint az előző, de sajnos leakadt. Még az is lehet, hogy csuka volt nem is balin, sajnos ezt már sosem tudom meg. Szépen lassan, ahogy a nap feljebb kúszott az égen, a halak is jól laktak és elcsendesedtek. Jöttünk-mentünk a part mentén, de rablást nem láttunk, csukát pedig nem sikerült fognunk.Sajnos a szél is feltámadt, a horgonyok bent voltak a kajakok testében, így elég nehézzé vált a part közelben horgászni, nagyon sodort minket a szél. Baljós felhők jelentek meg az égen, így a partra szállás mellett döntöttünk. Izgalmas nap volt az biztos, remélem még sok ilyen élményben lesz részem :))
A két napa alatt 6 balint sikerült fognunk, mindketten akasztottunk valami nagyot, amit aztán visszavett a Balaton.
No mi azért nem vittük ennyire túlzásba, reggel nehézkesen sikerült a felkelés, az idő sem volt tökéletes, a netről szippantottuk le az infókat merre milyen a víz, mire számíthatunk majd. Arra jutottunk, hogy induljunk csak el, úgysem tervezzük, hogy messze mennénk a strandtól és majd nagyon figyeljük az időt.
Kijöttünk a rutinból, kellett egy kis idő mire "felkajakoztuk" az autót :) . Annak viszont nagyon megörültünk, hogy kisütött a nap.
Leértünk a partra, és el nem tudom mondani milyen jó érzés volt megpillantani, hogy tükörsima a víz, meg sem moccan a felszíne és süt a nap ahogy csak bír. Partraszállás, indulás! :)
Remélem sosem fogom megszokni azt a csodajó érzést amikor kisiklok a vízre, hangtalanul, eggyé válva a természettel. Akkor nem nyomaszt semmi, nincsenek gondok, csak mi vagyunk meg a víz.
A távolban már láttuk, hogy kiértek az "éjféli fanatikusok" (lehet nem is túloztunk??? :D ) szépen sorban álltak a strand mellett a nádas szélén, szinte egymás szájában. Biztos pontyoznak. Párom kissé lemaradt tőlem, mint utólag kiderült meglátott valamit a vízen, odament , hogy megnézze. Az egyik csónakos odaszólt: -Hagyd bent légyszíves!- . Mikor odajön mondja, hogy egy nikecell darab lebegett a vízen, arra valami rákötve. Ekkor megfogadtuk, hogy bizony legközelebbre elmentjük a telefonunkba a halőr elérhetőségét, de biza mi nem nyúlunk hozzá, még a végén a mi szánkba akad csali nem a haléba :S Mindenkinek a képzeletére bízzuk, hogy mi lehetett a cucc végén...
A két napa alatt 6 balint sikerült fognunk, mindketten akasztottunk valami nagyot, amit aztán visszavett a Balaton.
2014. április 8., kedd
2014. április 7., hétfő
Bár már pénteken szerettünk volna kimenni a vízre, de sajnos az időjárás nem volt éppen a legjobb, így vártunk másnapig. Szombaton reggel úgy gondoltuk, hogy mivel nem horgászhatunk még a tilalom miatt a kajakokból, így egy kicsit lemegyünk a kikötőbe, hátha bent vannak még a csukák.Pár hajót már letettek a vízre, így voltak már árnyékos részek amiket az eddigi tapasztalat szerint nagyon szeretnek a sügerek is és a csukák is. Mivel sügérre még tilalom van, ezért nagyobb gumicsalival fegyverkeztünk fel. Túlzottan nem tolongtak értük, de egy kis csuka azért lencsevégre került :)
Éppen méretes csuka. Ment vissza, had nőjön még :) |
Úgy döntöttünk a fűzfői strand mellett fogunk "vízre szállni". A szörfösök sólyája sajnos még nincs vízbe rakva, így kénytelenek voltunk bemenni a vízbe és úgy beszállni a kajakokba.Megállapítottuk, hogy nagyon hiányzik Fűzfőről egy olyan sólya amit bárki használhat, és normálisan van kialakítva. A szörfösökét tulajdonképpen nem is használhatnánk, hiszen bérlik a területet, és tagdíjat kellene fizetni, hogy odamehessünk. Piszokul hideg volt a víz szinte mart. :D
Az indulás előtti pillanatok |
Végre ideális volt minden körülmény egy nagyon tuti kajakozáshoz, jártunk a kenesei kövezésnél, elmentünk egészen a fűzfői kikötőig ahol horgászni is szoktunk, majd vissza. Én tavaly csak kipróbáltam párszor a Cuda 12-őt rövid időre, de most igazán jól összeismerkedtünk. Bátran állíthatom, hogy baromi stabil, nagyon kényelmes volt, és szerintem tök jó iramban haladtunk. Lala nyilván erősebben tud evezni, mint én, viszont a Big Tuna pont annyival nagyobb, hogy egy tempót tudtunk kihozni a kajakokból.
Utolsó állomásként, a strandon kikötve elfogyasztottunk egy nagyon megérdemelt fincsi pizzát :))
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
Hasznos, kedvelt oldalak
Népszerű bejegyzések
Blogarchívum
Székely László és Nyéki Andrea. Üzemeltető: Blogger.
Címkék
Balaton
horgászat
kajakos horgászat
big tuna
jackson kajak
cuda 12
kajakozás
jackson kayak
kajak
pergetés
jackson
kajakos horgász
kayak
kajak túra
rekreációs kajak
balin
csuka
kajakkal túrázás
érdeklődés
horgász
kipróbálás
túrakajak
kajakos
kérdés
nyár
süllő
Bug Tuna
Szigetköz
Tobruki csatorna
cuda
forgalmazó
gyártás
jackson regional team
kajakból
kajakkal
május 1
próba
viszonteladó